Egyedi logó készítése marketing szemlélettel

A védjegyoltalomról

Védjegybejelentéssel egy cég neve, logója, emblémája vagy termékeinek, szolgáltatásainak elnevezése helyezhető oltalom alá.

 

A Védjegyoltalom

A védjegyoltalom a márkanevek levédésének alapvető eszköze. Ha a védjegy az oltalmat elnyeri, a megjelölt területen kizárólag a Te céged használhatja. A védjegy bitorlása súlyos szankciót von maga után. Minden arculatra, reklámra, csomagolásra, üzleti levelezésre befektetett összeg a cég védjegyének ismertségét és értékét növeli. Ezt az értéket védeni érdemes! A védjeggyel nem rendelkező cégeket kellemetlen meglepetések is érhetik, ugyanis a cégbejegyzés önmagában nem jelent kellő védelmet. A vásárlók számára a védjegynek minőségjelző szerepe is van. Egy jól bevezetett védjegy a minőség szimbólumává válik. A védjegy része a cég vagyonának, így részben vagy egészben átruházható, használatára engedély (licenc) adható.
A lajstromozástól számított öt éven belül a védjegy használatát meg kell kezdeni és tízévente kérni kell a védjegy megújítását. További részleteket a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény tartalmaz. 


 

A védjegyoltalom időtartama

Védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozással, vagyis az oltalom megadásával keletkezik. A védjegyoltalomból eredő jogok a lajstromozástól érvényesíthetők (a bejelentés és a lajstromozás közötti időszakra is). A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további 10-10 évre meghosszabbítható. A Magyarországon bejegyzett védjegy oltalma csak hazánk területére terjed ki.

 

A kizárólagos használat

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult felléphet azzal szemben, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést olyan áru és szolgáltatási területeken, amelyek azonosak vagy hasonlóak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel.

A védjegyjogosult kizárólagos jogait főleg az alábbi esetek sérthetik:

  • a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán,
  • a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása,
    valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása,
  • szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt,
  • a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele,
  • a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

E jogok megsértését nevezik védjegybitorlásnak. 


 

A védjegyoltalom feltételei

Oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen. A megjelölés lehet szó, szóösszetétel, fekete-fehér vagy színes ábra, kép és ezek kombinációja stb.



Abszolút kizáró okok



Kizártak azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre, így amelyek kizárólag olyan jelekből állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy szolgáltatás fajtájának, minőségének, mennyiségének, értékének, földrajzi származásának vagy egyéb jellemzőjének feltüntetésére használhatnak, vagy szokásosan alkalmaznak. Ezeket a feltétlen kizáró okokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban „Magyar Szabadalmi Hivatal") vizsgálja a védjegyek megadása előtt.



Relatív kizáró okok



Hasonló árukra szolgáltatásokra nem szerezhető védjegyoltalom, ha másnak a védjegyeztetni kívánt megjelöléssel összetéveszthető korábbi védjegye van. Ilyen a korábbi elsőbbséggel lajstromozásra bejelentett védjegy, valamint az olyan megjelölés is, amely a lajstromozástól függetlenül belföldön korábban már közismertté vált. Ha egy védjegy belföldön jó hírnévre tett szert (pl. Mercedes, Philips), ahhoz összetéveszthetően hasonló megjelölésre még eltérő árukkal kapcsolatban sem szerezhet más oltalmat, amennyiben ez sértené a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét. 
Másnak személyhez fűződő (pl. névhez) joga, továbbá más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi joga szintén kizáró oknak minősül. A lajstromozás nélkül belföldön korábban használt megjelölés is kizáró ok lehet, ha a későbbi megjelölés használata jogszabályba ütközne (pl. a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló jogszabályba).

A relatív kizáró okokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálja, de a korábbi hasonló védjegyekről kutatási jelentésben tájékoztatja a bejelentőt. A korábbi védjegy jogosultja felszólalási eljárásban érvényesítheti jogait, amelyre a védjegy megadása előtt 3 hónap áll rendelkezésére. A védjegy bejelentése előtt a kockázat csökkentése érdekében ajánlott védjegykutatást végezni (védjegy keresés hasonló megjelölések feltérképezésére). Célszerű továbbá figyeltetni, nem jelent-e be más hasonló védjegyet. Relatív kizáró ok esetén végső soron egy megadott védjegy is töröltethető!

 

A védjegyoltalom terjedelme

Védjegyoltalmat csak bizonyos áru és szolgáltatás területekre kérhetünk. A védjegyoltalom alá helyezhető áruk 34 osztályba, a szolgáltatások 11 osztályba vannak sorolva, így 45 osztályból lehet kiválasztani a védendő árukat, szolgáltatásokat. A védjegy gazdasági tevékenység keretében az összetéveszthetőségig hasonló megjelölésekre és általában a hasonló árukra, illetve szolgáltatásokra fejti ki oltalmát az ország területén. 


 

Adatszolgáltatás a védjegyeztetési eljárás során

A lajtromozáshoz meg kell adjuk 
- a tervezett védjegy nevét,
- ábra, logó esetén 2 pld-t kérnek, amelynek legnagyobb mérete ne haladja meg a 12 cm-t, kisebbik mérete a 6 cm-t,
- azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a körét, ahol használni kívánják a védjeggyel ellátott terméket, szolgáltatást.

 

Díjazás

A bejelentés Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé fizetendő hatósági díja 3 áruosztályig összesen 74.800 Ft, a 4. osztálytól 32.000 Ft/osztály. 

 

 

 

7 KÉRDÉS, 
AMELYRE NEKED IS
VÁLASZT KELL KAPNOD
LOGÓTERVEZÉS ELŐTT